Elképesztően emelkedik a hazai napenergia-termelés
Újabb termelési rekordot állítottak fel a hazai naperőművek hétvégén: május 9-én, vasárnap dél után fél órával 1426,40 MW volt az ipari méretű fotovoltaikus erőművek termelése. Ebben az időszakban a teljes hazai villamosenergia-termelés legnagyobb részét, több mint 37 százalékát már ezek adták. A háztartási méretű naperőművek termelésével együtt pedig a számok még magasabbak.
Az előző csúcsot bő egy hónappal korábban, április 5-én húsvét hétfőn, szintén körülbelül fél órával dél után állították fel a naperőművek. Ekkor közel 1407 MW volt a termelésük.
Ezek az adatok ráadásul csak a nagyobb, 50 kW és az afeletti naperőművek termelési adatait foglalják magukba, az ennél kisebb háztartási naperőművek termelésére vonatkozóan nem állnak rendelkezésre a valós idejűt megközelítő adatok, csak becslések. Utóbbiak termelését is figyelembe véve biztosan több száz megawattal, illetve több százalékponttal magasabb értéket kapnánk.
A magyar villamosenergia-ipari átviteli rendszerirányító (Mavir) nettó elszámolási mérés szerinti adatai alapján múlt vasárnap így nézett ki a hazai erőművi termelés tüzelőanyag szerinti bontásban (a háztartási naperőművek nélkül):
A grafikonon látható nagy sárga hegyek jelzik a reggel 6 órától gyorsan felfutó, legalább este 6-ig jelentős napenergia-termelést. Az ábrán feltűnik, hogy nagyjából ebben az időszakban a Paksi Atomerőmű legalsó, sötétkék sáv által jelzett termelése az erőmű 2000 MW körüli névleges villamos teljesítményéhez képest - az 1. blokk április 30-án kezdődött tervezett főjavítása miatt - amúgy is csökkent szintről még alacsonyabbra, alig több mint 50 százalékos kihasználtságra ereszkedett. Ennek következtében a naperőművek termelése körülbelül délelőtt fél 10-től délután 4-ig magasabb volt, mint az atomerőműé.
Az időbeli egybeesés nem véletlen: az atomerőmű teljesítményét tervezett menetrendtartás miatt, a Mavirral egyeztetve terhelték le 340 MW-tal hajnali 3 órától. Ez valószínűleg azt jelenti, hogy a Mavir - melynek feladatai közé tartozik az ellátás felhasználási igénnyel történő összehangolása - számított a magas napenergia-termelésre és az alacsony hazai áramfogyasztásra, és az atomerőművel történt előzetes megállapodás alapján tartotta egyensúlyban a rendszert.
A villamosenergia-felhasználás hétvégén mindig alacsonyabb, mint hétköznap, különösen, ha jó idő van, amit sokan a szabadban töltenek. Így volt ez az elmúlt hétvégén is, vasárnap délután, a legalacsonyabb fogyasztás idején pedig a rendszerterhelés közel 50 százalékkal maradt el a pénteki hasonló időszakétól.
Az egyre nagyobb hazai naperőmű-állomány termelését jelenleg gyakorlatilag csak az időjárás befolyásolja. A hazai erőművi termelés le- és felszabályozásban nem vesznek részt, így a rendszer többi részének kell alkalmazkodnia hozzájuk, illetve az előzetesen a Mavirhoz kötelezően benyújtott termelési tervtől (menetrendtől) való eltéréseikhez. Ezek az eltérések pedig a kapacitás bővülésével együtt egyre nagyobbak lehetnek, elsősorban az időjárás előre jelzetthez képest eltérő alakulása miatt. Az átiveteli rendszerirányító e célra előre lekötött szabályozási tartalékokkal kezeli ezeket a helyzeteket, ami azt jelenti, hogy a hagyományos (jellemzően gáz-) erőművektől előzetesen vásárol ezt lehetővé tevő szolgáltatásokat. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy ha eltérés van a helyzettől, akkor az erre leszerződött erőművek növelik vagy csökkentik termelésüket, attól függően, hogy éppen mire van szükség.
A hazai naperőmű-kapacitás már 2020 végén meghaladta a 2000 MW-ot, amiből 1407 MW volt a nagyobb, ipari méretű, 642 MW pedig a háztartási méretű kiserőmű (HMKE). A mostani termelési adat arra utal, ami egyébként is valószínűsíthető volt, hogy a nagy naperőművek beépített kapacitása nagyot nőtt év eleje óta (KÁT- és Metár-engedélyek). A naperőművek termelése csak ritkán közelíti meg névleges teljesítményüket, optimális esetben, nem túl nagy hőségben, verőfényes napsütésben is inkább 70-90 százaléka (2019 egészében, tehát az éjszakákat is beleszámítva átlag 16 százalékos kihasználtsággal üzemeltek a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) jelentése szerint).
Állományuk pedig bizonyosan ütemesen emelkedik tovább, április végén Batta Gergő, a MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító ZRt. rendszerirányítási és piacműködtetési igazgatója mintegy 2300 MW-ra becsülte, melynek közel harmada az otthonfelújítási támogatásnak és az elszámolásban várható változásnak is köszönhetően sokasodó számú HMKE lehet. Ennek következtében újabb és újabb napenergia-termelési rekordok születhetnek a jövőben.
Az elmúlt egy évben így alakult a magyarországi nagy naperőművek termelése:
A napenergia-termelés több ok miatt is örvendetes fejlemény. Mindenekelőtt, a magyar áramtermelés szén-dioxid-kibocsátása csökken, és a tiszta termelés aránya (a szélerőműveket és a Paksi Atomerőművet is figyelembe véve) időnként már 80 százalék körül alakul, ami egyértelműen összhangban áll a 2030-as kormányzati energiastratégiával, amely a villamosenergia-szektor 90 százalékos dekarbonizációját tűzte ki célul. A pár év alatt kiépült jókora naperőmű-kapacitás másik pozitív hozadéka, hogy a termelésük csúcsidőszakában, vagyis jellemzően a kora délutáni órákban Magyarország áramimport-szükséglete jelentősen visszaszorul. Igaz, a fogyasztás szempontjából (rendszerterhelési) csúcsot jelentő időszakok reggel és este vannak, vagyis csak részben esnek egybe a napenergia-termeléssel.
Közben azonban a rendszer szabályozása egyre nagyobb feladatot ró majd a Mavirra, ami a fogyasztókat és a napenergia-termelőket is terhelő kapcsolódó költségek emelkedésével jár. A probléma már olyan nagy, hogy a MEKH a Mavirral, valamint az Innovációs és Technológiai Minisztériummal közösen kénytelen volt piaci beavatkozást is magába foglaló intézkedési tervet életbe léptetni. Ennek nyomán a MEKH vizsgálatot is indított annak megállapítására, hogy a szabályozási energiát nyújtó erőművek által kért árak összeegyeztethetőek-e "a hatékony verseny esetén megvalósuló piaci működéssel".
Emellett más, rendszerszintű intézkedésekre is szükség lesz azért, hogy az újabb naperőműveket fenntartható, az ellátásbiztonságot nem veszélyeztető módon lehessen integrálni a rendszerbe. Ez számos eszköz alkalmazásával segíthető elő, az áramtőzsdei kereskedési lehetőségek valós időhöz való közelítésétől a naperőművek szabályozásba való bevonásán (pl inverterek, energiatárolók telepítése révén) keresztül szabályozható erőművi kapacitások építésének előmozdításáig. Ahogy Ságvári Pál, a MEKH nemzetközi kapcsolatokért felelős elnökhelyettese egy online műhelyvitán fogalmazott: a következő nagy feladat a nehezen szabályozható teljesítményű megújuló egységek rendszerbe integrálása lesz.