Merész intézkedésekkel tolná meg a nap- és szélenergiát az EU
A jelenlegi tervekben szereplő 32 százalékról 38-40 százalékra emelné a 2030-ra a bruttó végső energiafelhasználáson belül elérendő megújuló energia részarányra vonatkozó célszámot az Európai Bizottság. A kiszivárgott terv emellett egyéb, helyenként igencsak radikálisnak tűnő lehetséges intézkedéseket is tartalmaz.
A megújuló energia direktívát legutóbb 2018-ban frissítették, és 32 százalékos megújulóenergia-részarány elérését célozza meg az uniós energiamixen belül. A megújulók jelenleg összesen mintegy 20 százalékát biztosítják az EU energiafelhasználásának. Ez egyébként megfelel a 2007-ben kijelölt, 2009-ben jogszabályban is rögzített 2020-as közös célszámnak.
A testület július 14-én mutatja be a felülvizsgált megújuló energia irányelvet, amely tartalmazza majd az új célszámot. A felülvizsgált megújuló energia direktívát a Bizottság várhatóan egy nagyobb törvénytervezet-csomag részeként fogja bemutatni, melyek a legalább 40-ről legalább 55 százalékra emelt 2030-as kibocsátáscsökkentési cél elérését hivatottak szolgálni.
Az Európai Klímatörvény részleteiről április végén született meg az előzetes megállapodás az EU állam-, illetve kormányfőit, valamint az Európai Bizottság elnökét tömörítő Európai Tanács és az Európai Parlament tárgyalói között. A politikai megegyezés megnyitja az utat ahhoz, hogy törvénybe foglalják az EU 2050-es klímasemlegességének célját, valamint az üvegházhatású gázok 1990-hez képest legalább 55 százalékkal történő kibocsátásának csökkentésére vonatkozó 2030-as közös célt. A Klímatörvény az 55 százalékos cél teljesítéséhez az erdészet és földhasználat szén-dioxid-eltávolító negatív emissziós hatásának figyelembe vételét is előírja, vagyis a "bruttó" célszám inkább valahol 52 és 53 százalék között alakulhat. (Az ideiglenes politikai megállapodást a Tanácsnak és a Parlamentnek is jóvá kell hagynia.)
Korlátoznák a fosszilis és fatüzelést?
A kiszivárgott tervezet szerint az energiaszektor felelős az uniós üvegházgáz-kibocsátás mintegy 75 százalékáért, ezért az energiahatékonyság és a megújulók központi jelentőséggel bírnak a 2030-as megemelt klímaambíció elérése szempontjából.
A direktíva végső változatában nem feltétlen a most kiszivárgott korai vázlatban álló számok fognak majd szerepelni, azonban mindenképpen jelzésértékűek az Euractiv által a Renewable Heating & Cooling Alliance nevű, iparági csoport közlése nyomán megszellőztetett tervek. A megújuló energia részarányának emelésében kevésbé ambiciózus célokkal rendelkező kormányoknak nem kell aggódniuk a közös cél emelése miatt, ugyanis az rájuk nézve nem jelent kötelezettséget. Ugyanakkor a megújuló energia direktíva újabb változatának most kiszivárgott tervezete a fő célszám emelése mellett egyéb, helyenként igencsak radikális lehetséges intézkedéseket is tartalmaz az Euractiv cikke szerint, amelyek már közvetlenebbül érinthetik a tagállamokat:
- A hűtés-fűtés területén felhasznált megújuló energia arányának évente 1,1 százalékponttal való növelésére vonatkozó kötelező cél kijelölése (a jelenlegi cél indikatív)
- A fosszilis energiaforrások felhasználásának korlátozása, illetve tiltása a távfűtésben és -hűtésben
- Az épületekben használt megújuló energiaforrásokra vonatkozó uniós referenciaérték kidolgozása
- A szállítási szektorban elérendő megújuló-részarányra vonatkozó célszám 14-ről 26 százalékra emelése
- A közlekedési ágazat teljes energiafogyasztásában a fejlett bioüzemanyagok részesedésének 3,5-ről 5,5 százalékra emelése, valamint a légi közlekedés kötelező jellegű bevonása
- A tengeri (offshore) megújuló energiák területén folytatott, határokon átnyúló együttműködés előmozdítása
- A megújulók ipari szektorban való felhasználására vonatkozó uniós referenciaérték kijelölése, illetve a zöld ipari termékek címkézését bizonyos ágazatokban lehetővé tevő rendszer bevezetése
- A megújuló és alacsony karbonintenzitású üzemanyagokra vonatkozó tanúsítási rendszer bevezetése
- A bioenergia (biomassza, biogáz) fenntarthatósági kritériumainak célzott megerősítése, a szálfa energetikai hasznosítására vonatkozó tagállami szintű határértékek lehetséges bevezetésével bizonyos energiatartomány felett
A SolarPower Europe napenergia-iparági csoport szerint a fő célszám jóval magasabb is lehetne. A szervezet 2030-ra 45 százalékos megújuló részarányt is elérhetőnek tart, ami szerintük a 2050-es klímasemlegességi cél eléréséhez is költséghatékonyabb pályát rajzolna. Véleményük szerint a nagyobb célok eléréséhez egyebek mellett az engedélyeztetés kereteit is tökéletesíteni kellene a felülvizsgált direktívában. Álláspontjukat részben a WindEurope szélenergia-ipari egyesület is osztja, amely ugyan a célszám emelésének szándékát üdvözli, de a szélfarmok engedélyeztetését nem tartja kellően gyorsnak, ezért itt további lépéseket sürget. A WWF a biomassza energetikai célú hasznosításával összefüggő tervekkel kapcsolatban fejezte ki kétségeit, mondván, bár a faégetés limitálása mérsékelheti a kapcsolódó károkat, de ennél többre lenne szükség, ráadásul egy ilyen esetleges szabályozás betartatása is kérdéses.
A magyar cél
A Magyarország aktuális 2030-as céljait rögzítő, 2020 elején megismert Nemzeti Energia- és Klíma Terv (NEKT) szerint "a megújuló energiaforrások arányát legalább 21 százalékra emeljük 2030-ig a bruttó végső energia-felhasználás arányában". Az Innovációs és Technológiai Minisztérium által kidolgozott dokumentum szerint pótlólagos megújuló energia kapacitások kiépítése egyre nagyobb költséggel érhető el. A NEKT a REKK 2018-ban készült, a 2030-as megújulóenergia-arány elérésének költségbecslését tartalmazó szakmai háttéranyagára hivatkozva azt írja, 20 százalékos megújuló energia részarány felett jelentős mértékben nő a hazai megújuló energia hasznosítás fajlagos támogatási igénye.
Bár a fűtési-hűtési célú hazai megújulóenergia-felhasználás 2030-ig jelentősen, több mint 11 százalékkal nő, ennek ellenére a 2016-ban még 20,7 százalékos megújuló arány 19,4 százalékra, 2040-ig pedig alig 15 százalék fölé csökken. A szektorban a biomassza dominanciája jellemző, és ennek megváltozása a jelenlegi intézkedéseket figyelembe véve hosszabb időtávon sem várható, 2030-ra mindössze 0,1 százalékponttal csökken a jelenlegi 94 százalékról ezen tüzelőanyag részesedése. A második legfontosabb forrás a geotermia, 2016-ban 4,0 százalékos a megújulóenergia-felhasználáson belüli részesedése. Ez 2030-ra sem változik meg - olvasható a NEKT-ben, amely azonban még az előző, legalább 40 százalékos uniós kibocsátáscsökkentési célhoz igazodva készült el.